Előző cikkünkben egy fapados prototípust vettünk mikroszkóp alá, és szétboncoltuk. Valahol ott hagytuk abba, hogy az aktív anód élete kockáztatásával védi az acélt, míg a fűtőtest igazi vízkőtermelő gépezetté avanzsálhat megfelelő vízlágyítás, és szigetelés nélkül. Tovább is van, úgyhogy mondjuk még.

 Nem túl furfangos a hőmérsékletszabályozó funkciója. A beállított, előre meghatározott szinten tartja a tartályban lévő víz hőmérsékletét. Ez leggyakrabban a villanybojlerek esetében állítható, ám egyes esetekben a burkolatot előbb meg kell bontani. Hasznos lehet a fagyvédelmi helyzet a szabályozókon, ugyanis ilyenkor a tartályban lévő víz hőmérsékletét 6-7 C-on stagnáltatja a szabályozó.

A hőmérsékletkorlátozó abban az esetben lép képbe, amikor a szabályozó tönkremegy, így megvédi a készüléket a túlmelegedéstől, a vizet a gőzzé alakulástól. Ez régen elérte a 130 C-t is, mára már azonban a 110, sőt egyre inkább a 99 C a jellemző. E két alkatrész elengedhetetlen részét adja a villanybojlerek biztonsági apparátusának. A biztonsági szelep (elektromos vagy hidraulikus) a harmadik pillére a teljes biztonságnak.

Tapasztalataink szerint a legtöbben hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a fali villanybojlereknél milyen nagy erő hat a függesztékre. Addig még mindenki képben van, hogy a bojler csavarjait lefelé húzza a súly, ám azt már csak egészen kevesen sejtik, hogy ezeket a csavarokat a rájuk ható erő kifelé is húzza. A hatalmas kihúzó erő miatt mindenképp nagy körültekintéssel kell eljárni a felszerelésnél! A legjobb, legbiztonságosabb megoldást az átmenő, vagy beágyazott csavarok jelentik.

Az, hogy a tartályban milyen gyorsasággal hűl el a víz az őt körülvevő hőszigetelés jellege, minősége határozza meg.
Röviden a hőszigetelés nagyban befolyásolja a bojler fogyasztását. A víz felmelegítésére minden típusban ugyanannyi energiára van szükség, ám ez nem egyezik meg a hő tartás energiájával! A hő veszteségben kétszeres, háromszoros különbséget okozhat a hőszigetelés milyensége.