Nehéz általánosságban beszélni akkor a villanybojlerekről, amikor a piacon akár csak a Hajdú termékeit vizsgálva számtalan megoldást, struktúrát találhatunk.

Mégis, megpróbáltuk kicsit lecsupaszítani a témát, és először is mikroszkóp alá venni a legegyszerűbb felépítményt.

Így az alábbiakban a Hajdú villanybojlerek vázáról szólunk néhány szót a teljesség igénye nélkül, a legegyszerűbb prototípust alapként véve.

Ami nem maradhat ki egy villanybojlerből sem az a víztároló tartály, a tartályt körülvevő hőszigetelés, fűtőtest, hőmérsékletszabályozó, hőmérsékletkorlátozó, biztonsági szelep, ha a rendszer zárt, illetve köpeny/burkolat.

A fapados példánk tehát ezeket a részeket mindenképpen kell, hogy tartalmazza, úgy is mondhatjuk, hogy ezek nélkül biztosan nem villanybojler a villanybojler.

A vízzel érintkező tartály anyaga több féle is lehet. Tartályok készülnek rézből, rozsdamentes acélból, műanyagból, üvegszálas műanyagból, és a sor még csak most kezdődik…

Ám az anyag kiválasztásakor fontos szempont a korrózióval szembeni ellenállás, és a szilárdsági megfelelés.

A nyomás alatti, azaz zárt rendszerű Hajdú villanybojlerek esetében a tartósság, és minőség legoptimálisabb kombinációjaként a zománcozott acél vált a legmegfelelőbb választássá. Főleg a kis űrtartalmú készülékeknél, melyek 5-10 literrel mennek.

Egy elhagyhatatlan alkatrészt kihagytunk a felsorolásból, ez pedig az aktív anód. A bevonat képes arra, hogy elszigetelje az acélt, így az ahol fedve van nem tud korrodálni, ám ahol nincs fedés, ott pillanatok alatt kilyukadhatna a tartály – már ha nem kerülne oda valami.

Ez a valami az aktív anód, mely magnézium ötvözetű rúd, többnyire. A magnézium kevésbé nemes anyag, mint mondjuk a vas így ő fogy, korrodál, ezzel „saját teste árán” megvédve az acélt. Cseréje, karbantartása épp ezért elengedhetetlen. A vízkövesedéshez sem aktív, sem passzív köze nincs, nem úgy, mint a fűtőtestnek.

A villanybojlerekben nagy általánosságban alkalmazott rézköpenyű, elszigeteletlen csőfűtőtestek igazi vízkőtermelő „gépek”, főként keményvizes területeken, amennyiben táplálásuk nem vízlágyítón keresztül történik. Hatásos lehet még a fűtőtestek felületi terhelésének csökkentése, és az elszigetelésük.